G10 | Grupul de Acţiune Locală

A A+ A++

A térség

A térség: 

Vasláb

primaria

 

Gyergyótölgyes

biserica-de-lemn-din-tulghes      

A falu a 18. századi Besztercei tutajozásnak köszönheti kialakulását. A gyergyói fa és borvízszállitmányok így messze földre eljuthattak, itt volt a moldvai vám. 1817-ben kápolnát építettek, 1890-ben épült római katolikus temploma. 1910-ben 3878 lakosából 2572 magyar, 1032 román, 19 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyótölgyesi járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 3751 lakosából 2409 román, 1312 magyar, 28 cigány és 2 német volt. A központnak 3657 lakosa volt.

Gyergyóújfalu

ujfalu

Erdély keleti részén, a Hargitai és Görgényi havasok találkozásánál fekszik Gyergyóújfalu. Névadója a hasonló nevű Hargita megyei nagyközségnek, amelynek még része Gyergyótekerőpatak, Gyergyókilyénfalva, Szenéte és Gyergyólibántelep.

Ha egészen pontosan akarjuk meghatározni földrajzi helyét, akkor elmondhatjuk, hogy a 46° 38′ északi szélességi kör és a 25° 36′ keleti hosszúsági kör találkozási helyén található, a Gyergyói-medence délkeleti csücskében.

Gyergyóremete

gyergyoremetei-polgarmesteri-hivatal

Gyergyóremete, Hargita megye egyik nagy községe, a Gyergyói-medence északkeleti részén fekszik, a Görgény hegység vulkáni vonulatának aljában, átlag 750 m tengerszint feletti magasságban. A község területe 10 600 hektár, amelyből belterület 462 hektár. Lakossága a 2002-es népszámlálási adatok szerint 6.348 fő.

Orbán Balázs a falu földrajzi fekvését így mutatja be: „Remete Ditróval szemben, a Maros bal parti magaslatán, a Kőpatak völgyében igen regényesen fekszik.”

Gyergyószárhegy

szarhegyi-polgarmesteri-hivatal

Gyergyószárhegy, mint egyik legrégibb település, további nyolc községgel illetve egy várossal együtt része a Gyergyói medencének. A Szármány hegy (967) lábánál elhelyezkedő község Gyergyószentmiklós várostól 5 km-re található, áthalad rajta Déda-Brassó vasútvonal, a DN 12 megyei illetve a DJ126A nemzetközi autóút.

Első írásos említése 1200-ból való és több történelmi eseménynek volt a színhelye.

Legfontosabb négy műemléke több történelmi korszakról tanuskodik, eztétikai értékük felbecsülhetetlen, jeles példái a kelet-európai építésztörténetnek és ezáltal a művészettörténetnek is. Továbbá említésre méltó szoborparkkal rendelkezik a község, ahol az alkotásokon keresztül beletekinthetünk szintén a művészet világába.

Gyergyóalfalu

alfalu

A Gyergyói-medence egyik legnagyobb és legrégibb települése. A 13B országút és a 126-os megyei út találkozásánál települt. Gyergyószentmiklóstól 6 km-re fekszik a 13B mûút mentén. Ezt a fõ útszakaszt, amely Alszegen, majd a Bagolylokán át a lengyár felé vezet, Sóútnak nevezik. Szárhegy távolsága a 126-os országút mentén 4 km, Gyergyócsomafalváé 2 km, míg Gyergyóújfalué 6 km. A falu magja 743 m magasságban fekszik. A régi Sóút a falutól délre közelítette meg a Putna-hágót, majd onnan Parajdra ereszkedett alá. A borzonti utat 1853 körül építették ki a Bucsin-tetõig (Benkõ Károly, II. 1853. 88-89). Több évszázados búcsújárás központjaként ismert falu. Ma is a templomi zászlók és szentek képeivel, csengettyûvel gyalog mennek a csíksomlyói búcsúra. A község lakossága 1996. január 1-én 6.037 fõ volt.

Gyergyóditró

Gyergyóditró

gyrgyoditroi-templom  

A Keleti Kárpátokban, a Gyergyói és Görgényi havasok által pártázott fennsík északnyugati részén fekszik Ditró község. A Szárhegy felől műúton érkező, elhagyva a községet, nemsokára kilép a medencéből, és a Maros mellett kanyargó országúton folytatja útját Maroshévíz felé. Az átutazóban ez a település városias képeket villant fel, s valóban Ditró a medence egyetlen községe, mely egy ugrásnyira van a kisvárosi cím felé. A helység egyik része a Ditró pataka mentén, alsóbb területei a Maros volt árterületén épültek.

Éghajlata megegyezik a medence többi helységeinek éghajlatával. A tréfás megállapítás, miszerint Gyergyóban kilenc hónapig hideg van és három hónapig nincs meleg, jórészt megállja a helyét. Két lényeges tényező hordozza az időjárás sajátosságát. Az egyik a tengerszint feletti magasság (800 m), a másik a hegyek közé zárt medence jelleg.

A napsugárzást, főként a téli és őszi hónapokban, nagyban csökkenti a felhőréteg és a medencébe beszoruló köd. Ezért van az a jelenség, amikor télen a medence alsóbb területein nedves hideg van, a környező hegyeken a sízők napfürdőznek. Uralkodó a nyugati, északnyugati irányból fújó nedves óceáni légtömegeket hozó szél, és az északkeleti száraz kontinentális légáram. A domborzati viszonyok módosítják és sajátossá teszik ezeket az uralkodó széljárásokat. A hideg légtömegek, melyek északkeletről törnek be a medencébe, sokszor hosszú ideig megülik azt és a zúzmarás ködök kiséretében alacsonyan tartják a hőmérsékletet.

Az állattartásnak a gazdasági életben hangsúlyos szerepe volt és van ma is. Egy 1721-ben megejtett összeírás szerint a gyergyói községek közül az állattartás a legfejlettebb Szárhegyen, Ditróban és Remetén. Az állatállományt jelentős számú juh, tehén, ökör, ló és disznó jelentette. Külön kell megjegyezni, hogy a XVI-XVII. században nagyszámú kecskét találunk az összeírásokban, de mivel ezek az állatok nagy kárt tettek a legelőkben, az ellenük hozott intézkedésekkel kiszorították. A nagy kiterjedésű havasi legelők kedveztek az állattartásnak és a Székelyföldön 1878-ban 1000 lakosra 883 darab szarvasmarha jutott, míg ugyanannyi lakosra 23 méhkas. A magashegyi földművelésben szerepük volt a pásztoroknak is. A Ditró határában levő esztenákon az 1900-as években egyes pásztorok (köztük Puskás Zsiga, Álozsi) zöldséget, káposztát és pityókát termeltek.

A ditrói földmûvesek nem dicsekedhettek elsõosztályú termõfölddel. A gyergyói ember a termõföldet a hatalmas erdõségek írtásával nyerte el. Az 1820-as összeírásokból kitûnik, hogy a termények: „Ros, Árpa, Zab, Krumpli, Kender, ritkán Búza”. A fentiek mellett lencse és borsó termesztésérõl is esik szó. 1895-ben Ditró 10740 katasztrális holt szántóterülettel rendelkezett. Ez a terület a legnagyobb a Gyergyói-medencében (Gyergyószentmiklósnak 4203 kat. hold területe volt ugyanakkor).

A burgonya, vagy helyi nevén pityóka meghonosodása a XVIII. századra esik. Elterjedése lassan halad. Rendszeres termesztésére 1761-ben királybírói rendelet kötelezi a lakosságot. Ugyanebben az idõszakban terjed el a káposzta termesztése is. A borsó termesztésének különösen Ditróban volt nagy jelentõsége, olyannyira, hogy a szomszédos falvak lakói Ditrót „Borsós falu” névvel emlegették.

Gyergyóholló

Gyergyóholló

Hollósarkával együtt alkot egy községet. 1850-ben 148 háza volt, lakóinak száma 702 (533 román, 116 magyar és 52 egyéb anyanyelvű). 1980-ban területe 14.048 ha volt, melyből mezőgazdasági terület csupán 7.067 ha, erdőterület 7.882 ha. Lakossága 1992-ben 1.614 fő volt (1.375 román, 204 magyar, 35 más nemzetiségü; 574 épülettel). Lakói erdőkitermeléssel foglalkoznak. Jelentősebb vízfolyások: északról a Savului-pataka, Argintaria satului-pataka. Baraszó-pataka, míg délrol a Holló-pataka. 1837-ben a falu határában ólombányászat folyt. Hollósarkától délre emelkedik a Holló-tető (1173 m), míg északra az Égett Butka (1385 m – Arsita Capu Corbului). A Kis-Beszterce (Bistricioara), majd annak jobb oldali mellékvölgyében, a Szálka-völgyében (Valea Seaca) és a Tiblesu-völgyben a Kis-Cibles csúcs (1668 m) közelíthető meg, illetve ettől keletre lévő Fehér-tető (1587 m – Albia). A község határában több ásványvízforrás buzog fel. Így a Komárnyik alatt két forrás, a Hian, Borvíz, Poiana Noua, Preluctutii, Varariei, Petrenilor (ez utóbbi három Ó-Polyánból), Prisacani (3 forrás), Pântecului (Pocladu vagy Halas-patak), Vaides és Paltinului patakok forrásai.

Gyergyócsomafalva

csomafalvi-plebaniatemplom

Gyergyócsomfalva a tájban élő közösség mintaképe. Egy olyan önkormányzó közösség, ahol az életminőség meghatározója a keresztény értékeken alapuló közösségi értékrend, jelentős szerep jut a nőknek, fejlett fizikai és intézményi infrastruktúra, a gazdaságot a helyi erőforrásokra alapozott életképes és versenyképes helyi vállalkozások határozzák meg, a falusfelek szociális biztonságban élnek.

Amire büszkék vagyunk

A helyi hagyományok (a csomafalvi emberekre gyakran mondják, hogy gyurakodók és bognyesők, azonban ezek jó tulajdonságokat takarnak, hiszen jó famegmunkáló szakemberek és „élelmesek”, hagyományos itt a fa építészet, a helyi mesteremberek szaktudása, helyi folklór, stb.), helyi fejlett gazdaság (kb. 200 nagy, kis- és közép vállalkozás), az eredményes, 40 éves jégkorong múlt „Gyergyócsomafalva az ország hoki gyára” (természetes jégpálya a szükséges felszereltséggel, válogatott és a nemzeti első osztályban játszó jégkorongozókkal, gyerekcsapatok, stb.), fejlett turisztikai infrastruktúra (panziók, festői szépségű táj, sípályák, sportpályák, fedett uszodák, borvízfürdő, kulturális és történelmi építmények, stb.), nevelési hagyományok (modern iskolák szakképzett tanárokkal, nagyszámú felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal, Csomafalvi Értelmiségi Fórum)

Borszék

  borsec

A hagyományos írott szakirodalom elég nagy teret szentelt e településnek , lévén hogy a l9-2o. században Európa szintu fürdotelepülés voltunk . Kurz Antal 1844-ben azt írja Borszékrol , hogy Erdély leghíresebb üdülohelye . Valóban szénsavas vize ismert volt nemcsak Magyarországon , de Bécsben , Konstantinápolyban , Londonban is . Az arisztrokrácia kedvenc nyaralóhelye volt . 1776-ban báró Bánffy Dénes , rá egy évre Buccov császári és királyi generális , Erdély foparancsnoka is megfordult Borszéken . Az 18oo-as évek elején itt nyaralt Gróf Thorotzkai , Rédey és Bánffy , késobb báró Teleki József , Bruchenthál József , Vesselényi gr . Felesége , báró Bornemissza Pál , Szathmári Papp Károly festo és fényképész , Bibescu fejedelem és felesége , Vasile Alecsandri (l848) , Haller József , a székely huszárezred alezredese (l843) , gr . Lázár Miklós , Zsigmond és József , Blaha Lujza , a magyar nemzet csalogánya , Bornemissza Zsuzsánna (l882-l884) , br . Jósika Miklós (l846) és még sokan mások .

Megfordult városunkban a tudományos világ megannyi szakembere : Kováry László (l84o) , Charles Bonner geológus , angol utazó , (l862) , br . Orbán Balázs (l863) , Emil Pop oslénytankutató (l936) , Pávai Vajna Elek , geológus (l857) , Szonyi Béla (l955) .

Folytatni lehetne a felsorolást , de nem érdemes . Ama mélyponton lévo fürdohely egy új tavasz elott áll . Beindult a privatizálás és remélhetoen a közeljövoben újra a régi fénykorát éli ez a jobb sorsot érdemlo  kisváros . Köszönjük , hogy érdeklodött és készségesen adunk bovebb felvilágosítást az érdeklodoknek !

G10